Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

 

 

ánizs
A Földközi-tenger mellékéről számazó illatos növényt már az ókorban is használták az egyiptomiak. Termése 3-5 mm hosszú, szürkésbarna, édesen aromás íző fűszer. A köménymagra emlékeztet, de annál erősebb illatú. Illóolajat, zsíros olajat, fehérjét, cukrot tartalmaz. Főleg édességek, gyümölcskompótok, pudingok, italok, puncsok, szirupok, likőrök ízesítésére haszáljuk, de vadas ételek, mártások, főzelékek fűszerezésére is alkalmas. Étvágyjavító, emésztést serkentő, vértisztító, köhögéscsillapító gyógyhatása van, de gyógyszerekhez ízjavítóként is adják.

babérlevél
Régen ismert, Kis-Ázsiában honos, a Földközi-tenger környékén termesztett örökzöld fa vagy cserje. Hajdan a dicsőség, a hírnév, a győzelem jelképe volt. Főként illóolajat, csersavat és keserűanyagot tartalmazó, jellegzetes illatú, enyhén kesernyés-csípős ízű, lándzsa alakú leveleit használjuk fűszerként. Burgonyából készült ételekhez, gulyáshoz, káposztafélékhez, vadhúsokhoz (szarvas, őz, nyúl), vadasmártáshoz, sonkapáchoz, savanyúságokhoz, egybesült sertés- és marhahúshoz, savanykás ízű mártásokhoz, szószokhoz, pástétomokhoz, savanyú és ecetes ételekhez elengedhetetlen ízesítő a babérlevél. (A babérfa gyümölcsének őrleménye fűszerkeverékek alkotórésze, bogyójának őrleménye pedig mártások jellegzetes ízesítője.)

bazsalikom
A bazsalikom az egyik legillatosabb fűszernövényünk. Indiában őshonos, onnan került a Közel-Keletre, de Nyugat-Európába csak a XVI. században jutott el. Nemcsak a trópusokon, hanem a hűvösebb éghajlaton is megterem. Bódító, enyhén borsos illata van, citrommal és fokhagymával adja ki legjobban az ízét. Paradicsommártáshoz, padlizsánhoz, cukkinihez, tojásételekhez, krupmli-, bab-, zöldsalátához, ecetek, olajok ízesítéséhez használhatjuk. A főzés végén adjuk az ételhez, hogy friss zamata megmaradjon. Tárolhatjuk lefagyasztva vagy kevés só-ecet-olívaolaj keverékben eltéve.

Cayenne bors
Népies nevén amerikai paprika, de ördögborsnak is mondják. A Közép- és Dél Amerikából származó, téglavörös színű, rendkívül csípős apró chilipaprikát általában őrölve tesszük az ételbe. (Egyes országokban a paprikát helyettesítik vele.) Az üzletekben kapható őrleményt sóval és más fűszerekkel is dúsítják. A mi paprikánknál erősebb, csípősebb, maróbb ízű, ezért csak óvatosan adagolva, keveset használjunk belőle. Erős, csípős szószokhoz, mártásokhoz, pörköltekhez, sült húsokhoz, halételekhez, rizsköretekhez, tojásételek fűszerezéséhez, savanyúságok eltevéséhez használják. Magas kapszaicin-tartalma miatt jól elzárva, fénytől védve, sötét üvegben vagy dobozban kell tárolni. A chili fűszerkevekerék egyik alapanyaga, mely szurokfű, paprika, fokhagyma, szegfűbors hozzáadásával készül.

citromfű
A Közel-Keletről származó növényt már a görögök és a rómaiak is ismerték, fűszerként használták. Illóolajat, cseranyagot, gyantát, szaponint tartalmaz. Leveleit frissen vagy szárítva használjuk. A citrom illatára emlékeztető friss levelét saláták, mártások, főzelékek, töltelékek, gyümölcslevesek, gyümölcssaláták, gomba-, szárnyas- és vadételek, fűszerecetek ízesítésére használjuk. A népi gyógyászatban rovarcsípés, álamtlanság, asztma, láz, allergiák, fejfájás, fekélyek kezelésére alkalmazzák, vérnyomáscsökkentő, ideg- és szívnyugtató, idegerősítő, vírusölő hatást tulajdonítanak neki.

fahéj
Az Ázsiában, Srí-Lankán, Kínában őshonos illatos fűszer egyike legrégebbi ízesítőinknek. Hazánkban a XV. század óta ismert. Jellemző illatú, édeskés, csípős, kissé fanyar ízű fűszer, a babérfélék családjába tartozó fa szárított, illatos kérge. Illóolajat, csersavat, gyantát, cukrot, keményítőt tartalmaz. Vágott darabokban vagy őrölve árusítják. A darabos fahéjat befőttek, kompótok, gyümölcslevesek, mártások, sütemények, fagylaltok, parfék, forralt bor és egyéb italok készítéséhez használjuk. Őrölt fahéjjal mézeskalácsot, almás lepényt, réteseket, piskótatésztákat, fánkot, rizses, tejes ételeket ízesítünk.

fokhagyma
Elő- és Dél-Ázsiásban őshonos, Egyiptomban szent növényként tisztelték. Hazánban a XV. században kezdődött a termesztése. Sajátos, erősen aromás, már-már kellemetlen szagú, íze kissé csípős. Illóolajat (alliin, allicin), C-vitamint, fehérjét, szénhidrátot tartalmaz. Levesek, főzelékek, szószok, mártások, sültek, vadas ételek, vagdaltak, kocsonyák, saláták fűszerezésére alkalmas. Kolbászok, szalámik, salátaöntetek, fűszerkivonatok ízesítője. Páclevek, fűszerkeverékek, fűszerezőszerek alkotóeleme. A korszerű főzés előírása szerint a fokhagymát egész gerezdben kell az ételbe tenni vagy közvetlenül tálalás előtt zúzott fokhagymával ízesíteni. Így elkerülhetjük a kellemetlen ételszagot. Rendszeres fogyasztása vérnyomáscsökkentő, értisztító hatású.
gyömbér
Kínában már időszámításunk előtt több száz évvel használták. Marco Polo is emelíti könyvében. A középkorban jelentős szerepe volt a fűszerkereskedelemben. Ma Dél-Ázsiában, Nyugat-Indiában, Dél-Amerikában és Nyugat-Afrika trópusi tájain termesztik ezt a sajtosan illatos, csípős, kesernyés ízű fűszert adó növényt. Kitűnő gyomorerősítő, étvágyjavító, emésztést segítő. Zsíros ételek után a telítettségérzés megszüntetésében jó szolgálatot tesz. Őrölve, darabokban, kandírozva is forgalomba kerül. Hús-, bab-, burgonya, gyümölcslevesek, szószok, pecsenyés, zsíros ételek, angolos húsételek ízesítője. Intenzív aromája miatt takarékosan kell adagolni. A cukrászat, a sütőipar és a likőripar is használja.

kakukkfű
Már az ókori egyiptomiak és görögök fűszerként és gyógyszerként is használták. A rómaiak a sajtokat, a borokat fűszerezték vele. Ma már az egész világon elterjedt. A francia konyha nélkülözhetetlen fűszere. Kellemes, jellegzetesen kámforos illatú, aromás ízű, ezért csak kis adagban élvezhető, különben erős illatával megváltoztatja az étel ízét. Levesek, saláták, mártások, húsok, halak, sültek, hurkák, kolbászok, burgonyás és vadas ételek fűszere. A növényi ecetek ízesítésére is használják. Jól kombinálható petrezselyemmel és babérlevéllel. A friss ágacskái néhány napig hűtőben eltarthatók. A szárított leveleket meleg, szellős helyen tárolhatjuk.

kapor
A Földközi-tenger vidékéről származó fűszert valószínűleg a római légionáriusok hozták be Pannóniába és Európába. A magyar konyha kedvelt fűszere. A növény fiatal virága és levelei, beérett térmése is alkalmas fűszerezésre. A hajtásokat és a leveleket frissen és szárítva egyaránt használjuk. Kellemes, jellemző illata, aromás íze forró zsírban vagy rántásban érvényesül legjobban. Levesek, főzelékek, mártások, szószok, gombaételek, marhahúsok, húsgombócok, sajtok, lepények, zöldsaláták ízesítője. Savanyúságok (kovászos uborka, savanyú káposzta, tök) eltevésénél használjuk, fűszeres ecetek, páclevek, fűszerkeverékek alkotója.
kapri
Görögországban már az ókorban is használták. Elő-Indiából és a Kaukázus területéről származik, Dél-Európában és a Földközi-tenger partvidékén honos tüskés cserje. A még ki nem nyílt, fonnyasztott zöld virágbimbó a kapribogyónak nevezett fűszer. Ecetben, sóban, olajban tartósítják. Kellemesen kesernyés és csípős, jellegzetesen fanyar íze van. Halkonzevek, mártások, pástétomok, saláták, vadas ételek, húskocsonyák, gyenge húsok (bárány, borjú, nyúl, szárnyas), húsgombóc, körözött ízesítésére, hidegtálak díszítésére, burgonyasalátához használhatjuk. Étvágygerjesztő, vérnyomáscsökkentő hatású, erősíti az immunrendszert.
koriander
Ősidők óta használt fűszer, a Földközi-tenger vidékéről származik. Magja illóolajat, cukrot, fehérjét, C-vitamint tartalmaz. Sültek, hús- és sonkapácok, káposztafélék, szószok, marinádok készítéséhez, uborka és paprika eltevéséhez használhatjuk. Süteményeket, likőröket, gint, sört ízesítenek vele. (A cukrozott magokkal az ánizs helyettesíthető.) Levele könnyen összetéveszthető a petrezselyemmel, de íze egészen más, jellegzetesen aromás. A közel-keleti, ázsiai konyha kedvelt fűszere, ma már hazánkban is mindenhol termesztik. Levesekhez, salátákhoz, mártásokhoz mindig frissen használjuk, de ne főzzük bele az ételbe, hanem csak a főzés végén szórjuk rá. Vizes papírba göngyölve néhány napig a hűtőben friss marad.
kömény
Az egész Földön elterjedt, igen kedvelt fűszer. Európában a XIII. században honosodott meg. Erősen fűszeres ízű mag, hatóanyaga az illóolajában levő karvon. Fanyar, érdekes íze miatt más fűszerekkel együtt nem ajánlatos használni. Bizonyos ételekbe beleszórjuk (saláták, körözött), egyes ételekbe belefőzzük (kelkáposzta-főzelék, húsok), a köménymaglevesnél viszont a rántásba tesszük. Levesek, saláták, főzelékek, sültek, káposztás, burgonyás, sajtos, túrós ételek, kolbászfélék, körözöttek, péksütemények, pogácsák ízesítője. A savanyúságok és a savanyú káposzta elengedhetetlen fűszere. Fűszerkeverékek és -kivonatok alapanyaga. Egészben és őrölt formában is kapható. Étvágygerjesztő, gyomorerősítő, szélhajtó, görcsoldó hatása miatt teaként való fogyasztása ajánlott.
majoránna
Eredeti hazája a Földközi-tenger környéke, de kiváló aromája miatt az egész világon elterjedt. Hazánkban is a legkedveltebb fűszerek közé tartozik. A növény szárított, morzsolt levele és virágzata képezi a fűszert. Különleges ízt és zamatot ad az ételeknek. Levesek, főzelékek, mártások húsételek, pecsenyék, májgombóc, pástétom, vagdalt húsok fűszerezésére használjuk. Remek íze lesz tőle a szárnyasok töltelékének, és a húsoknak, ha sütés előtt kívül-belül bedörzsöljük vele. Grillcsirkéhez és alufóliában sütött húsokhoz is illik. A majoránna étvágygerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő, nyugtató hatású, ezért gyógyteákhoz is keverik.
mustár
Már a sumérok is használták a fehér mustár magjait. Később a rómaiak közvetítésével terjedt el Európában, így hazánkban is. A növény magjai gömbölyűek, sárga vagy világosbarna színűek, enyhén csípős ízűek. A mustármagot uborka és egyéb savanyúságok eltevéséhez, mártások, sültek, pácok, szószok, marináló mártások, majonézek, kolbászfélék, hentesáruk ízesítéséhez használjuk. Fontos alapanyaga az asztali mustárnak: a megtört és olajtól mentes fehér és fekete mustármag, ecet, bors, szegfűszeg, tárkony, hagyma, só és egyéb fűszerek keveréke, amely lehet csípős, enyhe vagy aromás (minden gyártónak megvan a saját titkos receptje). A fehér mustár magja, mint házigyógyszer, sokféle betegség ellen jó (érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe- és májbántalmak, emésztési problémák, felfúvódás, reuma stb.).
oreganó (szurokfű)
A mediterrán országok kedvelt fűszere, a majoránna erőteljesebb ízű változata, de a kakukkfűre is hasonlít. Virágzó hajtásai vágva vagy morzsolva kerülnek forgalomba. Divatos fűszer, az olaszos tésztákhoz, elsősorban a pizzákhoz, levesekhez, töltelékekhez, paradicsomos, burgonyás, halas, babos ételekhez, pástétomokhoz, mártásokhoz használatos. A növény illóolajat, cseranyagot, keserű anyagot és gyulladáscsökkentő thymolt tartalmaz. Teája (forrázata) étvágygerjesztő, idegnyugtató, köhögéscsillapító hatású.
őrölt bors
Szingapúr és Malabár vidékén, Elő-Indiában honos, de termesztik Ázsiában és Amerikában is. Az ókori népek kedvelt fűszere volt, hazánkban csak a középkorban kezdett elterjedni a királyi és főúri konyhákban, bár már a honfoglaló magyarok is ismerték. Ma már az egész világon a legismertebb és legtöbbet használt fűszer. A cserje bogyója, az éretlenül szedett szárított termés adja az értékes fűszert. A fekete bors erősebb, csípősebb ízű, a fehér bors kevésbé csípős, és enyhébben aromás, zamatos. Illóolajat, piperint, pirolint, karicint tartalmaz. Szemes és őrölt formában szinte minden ételhez adható (levesek, főzelékek, saláták, öntetek, mártások, húsételek, páclevek, halak, vagdaltak, gombás ételek). Az őrölt bors hamar elveszti aromáját, ezért inkább frissen őrölve, a főzés végén tegyük az ételbe. Zöld borssal is találkozhatunk az üzletek polcain. A zöld bors az éretlenül szedett friss bogyó, melyet sós vízben vagy ecetben eltéve árulnak. Aromája a legintenzívebb, de szinte egyáltalán nem csípős ízű. Pástétomokhoz, fűszeres vajhoz használhatjuk. A szárított változatot használat előtt vízben kell áztatni. Levesekbe és sültekhez illő fűszer. A borsnak nemcsak ízesítő, de étvágygerjesztő hatása is van, azonban a fűszerezésnél ügyelni kell, mert ízgató hatással lehet az emésztőrendszerre.
rozmaring
A Földközi-tenger vidékén és Dél-Európában már az ókorban is ismert és kedvelt fűszer volt. A Pannóniában élt népektől vették át a honfoglaló magyarok. Leginkább a franciás és olaszos ételek ízesítője. Enyhén kámforra emlékeztető illatú, keserű, aromás ízű fűszer. Mártások, vadas és szárnyas sültek, zsíros húsételek (rablóhús, roston sült), töltelékek, őz, szarvas de nyúlhús ízesítésére is kiválóan alkalmas. Morzsolt állapotban kerül forgalomba. Jól zárható edényben, száraz helyen kell tárolni. Mint minden áthatóan aromás fűszert, ezt is óvatosan szabad csak adagolni.
snidling
A snidling, más néven metélőhagyma a Földközi-tenger vidékéről származik. A kedvelt konyhai fűszer a tavasz első zöldülő hírnöke. Erősen fűszeres, hagymához hasonló ízű, finom fűszernövény. C-vitamin-tartalma igen magas. A friss metélőhagyma gyorsan elfonnyad, és kellemetlen keserű íze lesz. A szárított viszont hosszú ideig fogyasztható. Felveszi az étel nedvességtartalmát, így teljes értékű lesz. Nem szabad az étellel együtt főzni, hanem közvetlenül a főzés vége előtt szórjuk bele, vagy a kész ételt hintjük meg vele. Nyersen, apróra vágva saláták, mártások, főtt zöldségek, szendvicsek, sültek, grillezett húsok, burgonya-, bab-, borsó és húslevesek, tojásos, sajtos és túrós ételek, sült krumpli fűszerezésére használható. Nemcsak ízesítésre, hanem élénk színe miatt ételek díszítésére is alkalmas.
szegfűszeg
Már az ókori Kínában ismert fűszer volt. Európában a középkorban terjedt el. Manapság főleg a trópusi Afrikában (Zanzibárban és Madagaszkáron) termesztik, ahol 15-20 méter magas fákról a még ki nem nyílt, pirosló, zsenge virágbimbót szedik. Pálmalevélbe csavarva szárítják, így lesz barna színű. Kesernyés, kissé égető, erősen aromás ízű. Olaját a likőriparban és kozmetikai szerek gyártásánál alkalmazzák. Pikáns mártások, paradicsomos és boros ételek, páclevek, és főleg sütemények, befőttek, kompótok, szószok ízesítésére használják. Fahéjjal kombinálva különleges ízt ad az italoknak, szörpöknek, bóléknak, a forralt bornak.
tárkony
Fűszeres illatú, kesernyésen csípős ízű, értékes konyhanövény. Már az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is termesztették. Európában a XVI. században terjedt el, hazánkban is akkoriban vált ismertté és kedveltté. Manapság ismét kezd divatba jönni. Frissen és megszárítva is használható. Levesek, szárnyas-, hal- és vadételek, birka- és báránysült, zöldbab-, zöldborsó- és krumplifőzelék ízesítésére kiváló. Salátafűszerek és savanyúságok eltevéséhez való ízesítők alkotóeleme, savanyított ételek különleges zamatosítója. Óvatosan kell adagolni, mert erős aromája elveheti az étel igazi ízét. A tárkonyból készül a legfinomabb növényi ecet.
torma
Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia tájairól származik. Hazánkban nem őshonos, de szinte mindenhol termesztik. A megreszelt tormából felszabaduló csípős aroma belégzése tisztítja a légutakat, enyhíti a köhögést, oldja a lerakódott hurutot. Az alkoholba áztatott, reszelt torma kipréselt levét fejfájásra borogatásként lehet használni, mert a tarkóra téve vérbőséget idéz elő. A reuma kezelésére is alkalmas: a reszelt torma pálinkában 1-2 hétig érlelt, majd leszűrt kivonatával kell bedörzsölni a fájós testrészeket. A torma leve serkenti az epehólyag működését, rendszeres fogyasztása csökkenti a gyomor-, a vastagbél-, a prosztata- és a hólyagrák kialakulásának lehetőségét. Keringésjavító, gyulladáscsökkentő, vizelethajtó hatása is ismert.
turbolya
A kerti turbolya őshazája a Közel-Kelet és Európa délkeleti része. Európában és így hazánkban is a rómaiak honosították meg. A francia és a belga konyha jellegzetes fűszere. Közeli rokona a petrezselyemnek, az ánizséra emlékeztető finom aromája van. A hagyományos fűszerkeverék alkotója, de tojásételeket, leveseket, krumplisalátát, salátaönteteket, szószokat, fűszervajakat ízesíthetünk vele. Finom ízt ad a csirke-, tyúk- vagy báránysültnek is. Kora tavaszi zsenge leveleiből salátát vagy levest is készíthetünk. A főzés legvégén, apróra vágva adjuk az ételhez, mert hamar elveszti aromáját.
zeller
A közismert zöldségféle levele és gumója apiol illóolajat tartalmaz, illatos, aromás, édeskésen fanyar ízű fűszernövény. Levesek (zöldség-, paradicsom-, húsleves) ízesítője, és jó kiegészítője a petrezselyemnek, de különösen finom és kedvelt a zellerkrémleves. Nyersen saláták készítésére használható. Fűszerezhetünkvele főzelékeket, mártásokat, salátákat, húsos, tojásos ételeket is. Az őrölt zellerlevelet túróval kikeverve, kenyérre kenve fogyaszthatjuk. Csak módjával használjuk, mert fanyar íze elnyomhatja más ételek ízét. Amikor már elkészült az étel, a zellert mindig dobjuk ki belőle. Grillételek fűszerezésére alkalmas a zellersó, amely őrölt zellerlevél és só keveréke. A morzsolt zellerlevél jól záródó edényben sokáig tárolható.
zsálya
A Földközi-tenger vidékéről származik, jellemző illatú, kesernyésen aromás ízű növény. Már a középkorban is kedvelt fűszer- és gyógynövény volt. A levelek erős aromája a szárítás során fokozódik. Zsályával fűszerezhetjük a zsíros húsételeket, de kacsa, liba, vadhúsok, pulyka, hústöltelékek, máj, főtt és sült halak, pástétomok, lágy sajtok, főtt tészták ízesítésére is kiválóan alkalmas. Fűszerkeverékek alkotóeleme. (Mértékletesen alkalmazva segíti a zsíros ételek emésztését.) Virágait salátákhoz keverik vagy balzsamos teát készítenek belőlük.